Régi könyvek

Buda szabad királyi főváros teljes leírása.

Schams Ferenc (Leitmeritz, Cseho., 1780. dec. 2. – Lakipuszta, 1839. máj. 11.): csehországi származású szőlész, a szakszerű szőlőművelés úttörője Magyarországon. Gyógyszerészeti tanulmányait a prágai egy.-en kezdte és Bécsben, 1803-ban fejezte be. Hamarosan Mo.-ra jött és Péterváradon nyitott gyógyszertárat. 1817-től azonban már csak szőlészettel foglalkozott, gyakorlatban és írásban egyaránt. Behatóan tanulmányozta Mo. bortermelő vidékeit és elsőnek foglalkozott tudományosan a szőlészettel. Néhány év múlva Pestre költözött és a budai Sashegy alján berendezte Mo. első szőlőisk.-ját (melyet haláláig vezetett), ebbe megyénként és fajonként összegyűjtött szőlőket ültetett. Ezt 1839-ben az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület (OMGE) megvette. Széles körű érdeklődését, a mo.-i szőlőművelés fejlesztésének fontosságát irodalmi munkássága is bizonyítja. 1836 – 39 között szerk. az első m. szőlészeti és borászati folyóiratot Magyarország Bortermesztését ‘s Készítését Tárgyazó Folyóírás címmel. A korabeli Pestet és Budát ismertető munkái a főváros történetének értékes forrásai. – F. m. Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn (Pesth, 1821), Vollständige Beschreibung der königl. freyen Hauptstadt Ofen in Ungarn (Ofen, 1822), Képzetek a jószágoknak árendálása és kiárendálásáról Magyarországban (Pest, 1824), Magyarország szőlőmíveléséről. . . (Pest, 1830), Ungarns Weinbau…vollständiger Beschreibung sämtlicher berühmten Weingebirge des ungarischen Reiches. . . (I – II., Pest, 1832 – 33), Kritikai vizsgálódások a magyarországi szőlőtermesztés gáncsai és fogyatkozásai körül… (Pest, 1834). – Irod. Sch. F. (Figyelmeztető, 1839), Galgóczy Károly: Sch. F. (Magy. gazd. egyes. Emlékkve, Bp., 1879), Pettenkoffer Sándor: Megemlékezés Sch. F.-ről (Borászati L. 1930).

Pest német nyelvű leírásának megjelenése után (1821) könyve kritikai és közönségsikerén felbátorodva egy évvel később, 1822-ben Buda leírását is megjelentette. Az előzőnél is vastagabb (csaknem 700 oldalas), kihajtható litografált és rézmetszetű látképekkel díszített kötet az Egyetemi Nyomdában készült. Hogy nem lehetett rossz üzlet a mű kiadása, arról az előfizetők névsora tanúskodik. Lakóhelyük ábécérendjében, Aradtól Zircig - József főherceggel az élen - 66 oldalon át sorakoznak a nevek. A könyv nem sorolható egyértelműen az útikalauzok műfajába, de az adatokban gazdag, részletes városleírásokat hosszú időn át forrásként használták az útikönyvírók.