Kiadva : |
é.n. |
Állapot : |
Szép példány |
Méret : |
|
Postázási információk : |
|
Azonosító
: |
77321 |
Kategória: |
Érme, pénz / Érme |
Leírás
Mérete: 16 mm
II. Ulászló (Krakkó, 1456. március 1. – Buda, 1516. március 13.). Uralkodói mellékneve: Dobrze (Dobzse) László. Neve lengyel nyelven: Władysław II Jagiellończyk, cseh nyelven: Vladislav Jagellonský. Magyarország és Csehország királya.
Mátyás halála után, 1490-ben a magyar főnemesek nagy része Ulászlót kívánta látni a magyar trónon Mátyás fia, Corvin János herceg és a Habsburgok helyett. Ennek oka a várható cseh-lengyel szövetség mellett elsősorban Ulászló gyenge jellemvonásai voltak, mely tulajdonságok királyként valóban jellemezték, hiszen gyenge akaratú, kevés tehetséggel megáldott uralkodó volt. Kortársai szerény képességűnek tartották, amit a rendszeres „ökör” jelző igencsak nyomatékosított. Hamar ráragadt a „Dobzse” (lengyelül „Jól van!”) gúnynév is, hiszen kegyencei bármit kérhettek tőle, ő azt válaszolta: dobzse. A magyar főurak természetesen nem bízták a véletlenre a választást: koronázási feltételként feleségül kellett vennie a király köztudottan meddő özvegyét, Aragóniai Beatrixot (tőle csak 1500-ban sikerült elválnia), el kellett törölnie Mátyás újításait (Decretum Maius), köztük a hadiadót; vissza kellett helyeznie a nemeseket az ősi jogaikba, valamint el kellett fogadnia, hogy a fontosabb ügyekben a királyi tanácsnak van fenntartva a döntés joga. Jellemző az akkori magyar főurak ravaszságára, hogy az országgyűlés által a hadiadókat és egyéb, Mátyás király uralma idején bevezetett, a jobbágyokat sulytó terheket eltöröltették, de azokat ők továbbra is de beszedték igaz törvénytelenül, csakhogy a saját zsebükre, nem adták tovább a királynak. Ez is egyik kiváltó oka lett a Dózsa-féle megmozdulásoknak.
|