Átmérő: 12 vonal, 26,34 mm,
Tömeg: 6,682 g.
Összetétel: 583‰ Ag, 417‰ Cu
Előlap: V·FERD·MAGY·H·T·ORSZ·KIRÁLYA ERD·N·FEJED·1, V. Ferdinánd, verdejegy.
Hátlap: SZ·MÁRIA IST·ANNYA MAGY·OR·VÉDŐJE·2, Madonna, értékjelzés, verési évszám.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzérméi alatt azokat a vereteket értjük, melyeket a forradalom idején Magyarországon és Horvátországban vertek. Az önálló pénzverés a függetlenség egyik alapvető megnyilvánulása, így a forradalom jelentős eredménye.
Habár korábban is léteztek Magyarország számára eltérő motívummal készített császári veretek, először a forradalom pénzérméin jelent meg magyar felirat, melyek veretését Kossuth Lajos rendelte el. 1848-ban arany dukátot és ezüst tíz és húszkrajcárost (korabeli helyesírással krajczár) vertek V. Ferdinánd király arcképével, illetve réz egykrajcárost. 1849-ben már csak ezüst hat-, valamint réz három- és egykrajcárosokat vertek, ezeken nem szerepelt az uralkodó alakja. A fémpénzek hamar eltűntek a forgalomból, a készpénzforgalmat nagyrészt papírpénzekkel bonyolították le. A nagyobb címletű érmék hátlapján Szűz Mária a kis Jézussal, a hagyományos magyar éremkép szerepelt. Az érméket a nagybányai és a körmöcbányai pénzverdékben verték, az érméken az N.B., illetve K.B. verdejegy szerepel, mivel visszatértek a hagyományos magyar verdejelöléshez (Mária Terézia 1766-ban alfabetikus verdejelölést rendelt el, mely szerint Nagybánya jele G, Körmöcbányáé B volt).