Az osztrák birodalomfél (hivatalosan a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok) veretei a Bécsi Bénzverdében készültek. A fillér neve németül heller (rövidítés: h), a koronáé pedig Krone (rövidítés: K), bár az érméken a latin corona (rövidítés: Cor.) név szerepelt. A tartományok vegyes etnikai összetétele által szült nyelvi problémák az érmékre is hatással voltak: a koronaérméken a latint használták, amely amellett, hogy politikailag semleges volt, folytonosságot, stabilitást és fenséget sugallt. A latin tehát visszaszorította a nemzeti nyelvet, ami élesen szembe ment a kor európai trendjével. Mindez részben annak a következménye, hogy 1879 után a Birodalmi Tanácsban lecsökkent a német liberálisok súlya, így az elkövetkező kormányokat sokkal kevésbé jellemezte a német nemzeti irányultság. A váltópénzeken egyáltalán nem szerepelt felirat (még a kibocsátó neve sem!), csupán az értékjelzés, a verési évszám és a birodalom címere. A nagyobb címletek előlapján az uralkodó arcképe, hátlapján az osztrák császári kiscímer, az értékjelzés és az évszám (gyakran római számmal is) szerepel. A nagyobb érméken peremiratként a császár mottója olvasható.
Átmérő: 19,0 mm
Vastagság: 1,4 mm
Tömeg: 3,0 g
Összetétel: 50% Cu, 40% Zn, 10% Ni
Perem: Recés
Előlap: Osztrák Császárság kiscímere
Hátlap: Értékjelzés, verési évszám