Számozott könyv. Jelen példányunk a 101. számú. Nyomtatott a könyvnyomtatás 500. évében.
MÉCS László, Mártoncsik László (Hernádszentiván, 1895. jan. 17. - Pannonhalma, 1978. nov. 9.) költő, szerkesztő, premontrei szerzetes. 1918-ban szentelték pappá. Tanár, majd nagykaposi, 1930-tól királyhelmeci plébános. 1945 után rokonainál és barátainál Csornán, Pannonhalmán és Bakonybélben talált otthonra. Innen gyakran látogatott a Bakonyba, a Somló vidékére és a Balatonhoz. Bakonybéli útjain a szociális otthon freskója előtt - amelyen Döbröntei Gábor 1944-1947 között Mécs László arcát is megfestette - szavalta legújabb verseit. A bakonybéli erdésszel megtett erdei séták hatására írta Bakonyi látomás c. versét. Nagyvázsonyban Pauer Antal plébános vendége volt, több verse nagyvázsonyi keltezésű. 1953-ban letartóztatták és bebörtönözték, 1956 őszén szabadult. 1958-1961 között Budapesten végzett lelkipásztori munkát. 1961 májusától Pannonhalmán a szociális otthon lakója. Innen több mint egy évtizeden át Dobára járt barátjához, Koperneczky István orvoshoz, szívesen időzött házában.